Igen, ez most egy picit más téma lesz, mint az eddigiek, és igen, ez is én vagyok. De ha jobban belegondolsz, könnyen párhuzamot lehet vonni és a lényeg itt is ugyanaz: dekorálás, szépítés, személyre szabás. Igen, a lakberendező és a dekoratőr munka közötti kapcsolatra, átmenetre gondolok. És így talán már nem is tűnik annyira furinak, hogy mit is keres most itt egy esküvői dekorációt bemutató bejegyzés.
A szóban forgó fiatal párról már hallhattatok tőlem: ők azok, akiknek a nappalijuknál igyekeztem a wááááóóó hatást elérni kisebb berendezési tárgyakkal, dekorációval (a bejegyzést itt olvashatod el). Csupán az időrend más: ekkor még csak jegyesek voltak, és megkértek, hogy segítsek életük (egyik) legszebb napját még szebbé varázsolni. Hát lehet egy ilyen kérésnek nemet mondani?
A helyszínt elég gyorsan sikerült kitalálniuk, (igen ilyen is van!) egy vidéki vendéglőre esett a választásuk a puszta közepén, lovakkal, birkákkal és szürkemarhákkal az “udvarban”, szóval tényleg nagyon autentikus volt. Ahogy a hasonló helyeknél szokás, ezt meglovagolva a fizimiska itt is rusztikus volt. Így adta magát, hogy vintage/rusztikus dekort szeretnének majd. Ágiék viszont az elegáns vonal mellett tették le a voksukat, meglehetősen feladva így a leckét!
A menyasszonynak határozott elképzelései voltak: barack színű dekort szeretett volna, de úgy, hogy ne legyen ‘baba szoba’ fílingje, ezért bevettük kiegészítő színnek a fehéret. Mindenképp szeretett volna hosszú, vékony vázákat az asztalra, tavaszi virágokat, székszoknyát viszont semmiképp sem. Nagyjából ezekből indultunk ki.
Először a mennyezeti dekornak estem neki, ahonnan a hely szelleméhez hűen természetesen nem hiányozhattak a gerendák. Ezeket mindenképp szerettem volna picit eltakarni, ellensúlyozni fehér selyem agyagokkal, különböző mérető és különböző magasságban belógatott fehér lampionokkal és barack színű pompomokkal. Ezzel már meg lett alapozva a visszafogott elegancia.
A következő fejtörést a székek okozták: nagyon szép, de mint itt minden, ezek is abszolút rusztikus darabok voltak. Úgy kellett kezdeni velük valamit, hogy ne legyenek teljesen eltakarva (kár is lett volna mert amúgy nagyon szépek voltak), de mégis elegáns légkört teremtsenek. Így jött nálam a támlán átkötözött tüll ötlete, ami az egyik kedvenc elemem volt az egész projectben!
Ágiék nem akarták túltolni az asztali dekort, így a fő attrakció, a magas, vékony vázák kerültek a középpontba, laza tavaszi csokrokkal. A szép barack színű futóra kisebb átlátszó üvegvázák kerültek még pár szál virággal, melléjük pedig hozzá illő üveg mécsesben fehér úszó gyertyák fehér gyöngyökkel.
A pohárra helyezhető ültető kártyák is ontották magukból az eleganciát, köszöntő ajándéknak pedig nagyon pofás dolgot talált ki a menyasszony: pici, szív alakú üvegcsébe abból a rozéból varázsoltak át pár cseppet, amit felszolgáltak a lagziban.
Az ifjú pár asztalát és az asztal mögötti falat pedig teljesen ellepte a tüll. A főasztal fő dekorját a szépséges virág kompozíció adta, a falat pedig kellemes fényfüzér és egy felfüggesztett virágköltemény díszítette.
És végül, amivel minden vendég először találkozott és amely útbaigazítást adott, hogy “igen, jó helyen jársz”: az üdvözlő tábla. Festőállványra helyezett régi, arany blondel keret, oldalt egy kis virág díszítéssel, természetesen a benti csokrok stílusában. Egyszerű és nagyszerű! És persze elegáns!
További képeket a Referenciák között találsz!
Hogy mindig értesülj az újdonságokról, kövess Facebook-on és Instagram-on!