Kicsit eltűntem az utóbbi időben, de most újult erővel (vagy valami olyasmi) folytatom, ahol abbahagytam kis lakásunk átalakulásának történetét. És tudom, eléggé elhúztam a dolgot… De kitartás, már csak az a 2 helyiség van hátra, amik legkésőbb öltötték fel jelenlegi formájukat. Most a gardróbról fogok mesélni kicsit. Abban a rettenetesen
Gondolom többen vagyunk, akik örülnénk egy kis kertes háznak, de Budapesten és környékén sokszor ez csak álom marad. Így amikor lakást kerestünk, az egyik fő szempont az volt, hogy legyen legalább egy kis erkélye. Az, hogy ki lehet ücsörögni szerintem annyi pluszt ad és már ennyitől is úgy érzem, hogy
Ősszel a lakásunk bekerült egy lakberendezési magazinba, ami lakberendezőként óriási sikerélmény. Ezen felbátorodva belevágtam ebbe a bejegyzés sorozatba, ahol mesélek kicsit arról, hogy mi miért lett olyan amilyen. Ha kíváncsi vagy az előző részekre, azonos címen ITT tudod visszaolvasni kis lakásunk alakulásának történeteit. Ezzel a résszel véget ér az amerikai